
Ha te is tapasztalsz rendkívüli fáradékonyságot vagy újabb keletű allergiás tüneteket, akkor érdemes elolvasnod bejegyzésünket, amelyben a test elsavasodásának folyamatáról, a következményekről és a megelőzésről igyekszünk gyors képet adni.
A japánakácról van szó és nem javaslom a fürdőszobába ültetni, viszont a kozmetikai szekrényben jó szolgálatot tesz a kivonata, ami a Herbalance testápoló egyik legfontosabb összetevője. Pagodafának is hívják ezt a kelet-Ázsiában őshonos elég nagy termetű fát, de hazánkban is közismert. A japánakác név eléggé megtévesztő, mert nem rokon faj a mi akácunkkal és Japán helyett inkább Kína és Korea területéről származik. A kínai orvoslás belsőleg is használja a növényt, de nyugaton a külsőleges .
Mióta a penicilint felfedezték, tudjuk, hogy sok mikroszkopikus gomba termel olyan anyagokat, amelyek hatékonyak az embereket károsító szervezetek pl. baktériumok ellen.
Mégis kevesen tudják, vagy fogadják el, hogy a „nagy” gombák között is sok olyan faj létezik, amelyeknek kedvező biológiai hatása van az emberre. Európában még ma is sokan csak kétkedve rázzák a fejüket a ganoderma vagy a hernyógomba pozitív eredményeiről hallva, míg a távol-keleti kultúrákban már évszázadok, sőt évezredek óta használnak egyes fajokat gyógyításra, megelőzésre.
Egyre népszerűbbek a különböző életmódtáborok, fittness-, jóga-, életmódváltoztató, testi és lelki megújulást hirdető táborok. Ne értsd félre, igenis egyetértek azzal, hogy nagyon hasznos lehet egy ilyen kimozdulás, óriási lökést adhat a résztvevőknek, ha az valóban belső (=saját) elszánással párosul.
A kísérleteket a 90-es években kezdték el. Brath Aggarwal, a Genentech (biotechnológiai nagyvállalat) egykori kutatójának vezetésével. Aggarwal rákkutatással foglalkozott és figyelme a kurkumin felé fordult. Felidézve fiatalkori emlékeit, vagyis hogy a kurkuma az ajurvédikus gyógyászatban gyulladáscsökkentő hatású, úgy döntött, hogy ad egy esélyt a fűszernövénynek.
Civilizációs betegség lett az ízületi kopás és a meszesedés, és ennek elsősorban a túlsúly és a mozgásszegény életmód az oka. Elsődleges ízületi kopás 45-50 éves korban jelentkezik először, elsősorban a térd, kéz, csípő, gerinc, boka, csukló, könyök testrészeken. Másodlagos ízületi kopásokhoz a sport- és közlekedési balesetek vezetnek.
© Copyright 2020 PrevitShop - Biser Kft. Minden jog fenntartva